Tata platán

2022.06.14

Történeti kertek – matuzsálem fák

Valaha régen az erdők és a hegyormok, a füves puszták és a félsivatagok az emberi közösségek természetes életterei voltak, és alig van olyan nép, melynek meséiben, mondáiban ne szerepelnének a környezetükben élő növények. Táplálékként, gyógyszerként, alapanyagként hasznos voltuk, az évszakok változásával járó látványos megújulásuk és virágaik elbűvölő szépsége megragadta az ember képzeletvilágát. A mesebeli égig érő fák, az életfa jelképek, a mondabeli hősökhöz vagy eseményekhez kapcsolódó, szimbólummá magasztosult fajok mind-mind azt bizonyítják, hogy a növények nem pusztán mindennapi életünk hasznos tárgyai, hanem mindig is jóval többet jelentettek az emberiség számára.

A kertkultúra számára kezdetektől fogva rendkívüli jelentőségűek voltak a fák. A kertművészet barokk kora után a 18. század derekán megszülettek az első természetet utánzó tájképi kertek. A felfedezésekkel egyre táguló világ megteremtette a fák divatját. A gyorsuló járművek lehetővé tették az addig ismeretlen, idegen földről érkező, változatos növényanyag meghonosítását. Európában is kitört a növénygyűjtési szenvedély, számtalan új, dendrológiai szemléletű kert keletkezett ekkor.

A 19. század hazai kerttörténetében az ültetett fák divatja alapján két nagy korszakot különböztetünk meg. A század első évtizedeiben, az úgynevezett „platánkor”-ban, a nagy termetű, nagy levelű terebélyes fáké (platán, pagodafa, feketedió stb.) volt a főszerep, míg az ezt követő időszakban a fenyők kezdtek eluralkodni a kertekben, ez volt a „fenyőkor”. A század első felében József nádor által, kiváló szakemberek közreműködésével létrehozott két híres kert, a Margitsziget és az alcsúti gyönyörű kastélypark volt a mintakép. Sok vén matuzsálem, tiszteletre méltó „bölcs fa” őrzi ma is ennek a kornak az emlékét és üzenetét.

A nagy értékű élőnövény-gyűjteményeknek és génalap-tartalékoknak a segítsége nélkül elképzelhetetlen a Föld kulcsfontosságú élőlényeinek, a növényeknek a megismerése. Ezek a kertek mára a biológiai sokféleség megőrzésének és bemutatásának fontos műhelyeivé váltak, gyakran ritka, veszélyeztetett növények végső menedékhelyei.

Hazánkban a sok történelmi hányattatás, a háborúk, a kommunista szemlélet és gyakorlat sok történeti kertet és fát a pusztulás szélére sodort, ezért kell sokkal inkább és tudatosabban értékelni és megbecsülni a még megmaradt nemzeti kertkincsünket. A „bölcs fák” otthonául szolgáló kertek megőrzése, a fák gondozása mindannyiunk közös érdeke, sőt a teremtett világhoz való helyes viszonyunk alapján örömteli kötelessége is!

Fráter Erzsébet

Babolna Akacfa

https://wisetrees.eu/app/tree-details/15

Godolloi kastelypark